Nyirokrendszer - Nyirokmasszázs

Motto: „Az élet maga a mozgás. A nyirokmasszázs az erek és immunrendszerünk trénere.”

Az emberi testben a vérrendszer mellett egy másik érrendszer is található, a nyirokrendszer. Nyirokrendszernek a belső védekező rendszerünket nevezzük. Fő feladata a szervezetre káros anyagok elszállítása (a szervezet kukás autója), de fontos szerepet tölt be a szervezet só- és vízháztartásának biztosításában és a külső betolakodók elleni védekezésben, azaz az immunitásban is Ha a szervezetet kórokozó támadja meg, a nyirokcsomókban található limfociták (fehérvérsejtek egyik típusa) szaporodásnak indulnak, és ezek segítségével felveszi a szervezet a küzdelmet a fertőzéssel szemben.

A nyirokrendszerhez tartoznak a nyirokerek, a nyirokcsomók, a magányos tüszők, összekapaszkodott tüszők, mandulák a lép, a csecsemőmirigy, a  vékonybél,  a  vastagbél,  a féregnyúlvány, a  Peyer-plakkok,  és a nyirok. A nyirokcsomók a nyakban, a hónaljban, az ágyékban kitapinthatóak.

Azok az őssejtek, melyekből a nyiroksejtek származnak, az elsődleges nyirokszervekben telepednek meg találhatóak: a T lymphocyták a csecsemőmirigyben, a B lymphocyták a csontvelőben.

A másodlagos nyirokszervek kétféle formában találhatók a szervezetben:

a,/ önálló, kötőszövetes tokkal rendelkező szervek formájában, ezek a nyirokcsomók és a lép,

b./ légző és emésztőrendszeri szervek falába épített diffúz nyirokszervek a mandulák, az elszórtan előforduló nyiroktüsző halmazok pl. a bél falában lévő Peyer- plakkok és a bőr nyirokelemei.

A nyirokrendszer a nyirkot szállítja. A nyirok a sejtek között elhelyezkedő szövetnedv, ami a vérerek kapillárisainak falán keresztül kerül ki a vérből. Mihelyt a szövetnedv a nyirokérben van, nyiroknak nevezzük. A nyirokerek 0,1-100 mm átmérőjű a szöveti – résekből szedődnek össze, előbb a vakon, kesztyűujjszerűen végződő nyirokkapilárisokba kerülnek, majd egyre nagyobb nyirokerekké nőnek. Innen a nyirok – más néven limpha - fokozatosan nagyobb nyirokerekbe szedődik össze. Ezeket billentyűk teszik szakaszossá és biztosítják a nyirok egyirányú áramlását a  szív felé.

A még nyirokcsomón át nem ment szűrletet hívjuk perifériás nyiroknak. Az erek hosszabb-rövidebb lefutás után borsónyi-babnyi nyirokszűrő szervekbe ún. nyirokcsomókba nyílnak A nyirokcsomó felé vezető eret odavezető, a nyirokcsomó kapuján kilépőt, elvezető nyirokérnek nevezzük. A perifériás gyűjtőterületről összeszedődő nyirok útjába kerülő első nyirokcsomókat hívjuk elsődleges, regionális nyirokcsomóknak, az innen elvezetett folyadékot pedig centrális nyiroknak. Innen a nyirok elvezetődik a másodlagos, harmadlagos, sőt negyedleges regionális nyirokcsomókba is. A nyirokerek egy része a nagyobb érkötegekhez csatlakozva halad. Másik, - mennyiségileg jelentősebb - részük a bőr alatt fut, a bőr alatti vénáktól meglehetősen függetlenül.

A test legnagyobb nyirok törzse a mellvezeték, (ductus thoracisus) ami a hasüregben alakul ki, az első lumbalis csigolya magasságában három nagy nyiroktörzs összeömléséből.:

1./ belekből jövő bél törzs (truncus intestinalis)

2./ páros hasűri-medencei zsigerekből

3. / alsó végtagokról jövő jobb és bal ágyéki törzs (truncus lumbalis)

Ezek összeömlésénél egy tömlőszerű nyirok ciszterna jön létre, (cisterna chyli) ami a főnyirokértörzs (ductus thoracicus) kezdeti, tágult szakasza. Ebből felfelé indul ki a mellkasi csatorna, (ductus thoracius) ami átfurva a rekeszizmot a mellüregen keresztül bal felé halad és beleömlik a bal felső mellkasi vénába (angulus venosusnál).

A mellkasi csatorna (ductus thoracius) összeszedi a test ¾ részének nyirkát (a test bal felső 1/4–éről és az alsó testfélről). A jobb felső testnegyed nyirkát külön nyiroktörzs gyűjti össze, a jobb oldali nyiroktörzs (truncus lymphaticus dexter) ami a jobb felső mellkasi vénába torkollik (angulus venosusba).

Nyirokcsomók:
A nyirokcsomók a nyirokerek lefutásában található kerek vagy hosszúkás, gyakran lapított szervek, 2 – 3 mm átmérő nagyságúak. Az emberi szervezetben kb. 600 – 700 található, diffúzan, illetve csoportosan a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyékban. A nyirokcsomókat körbeveszi egy kötőszöveti tok, melyet vastag zsírszövet borít. A nyirokcsomók biztosítják a nyirokerek átkapcsolódását, emellett fontos szűrőfeladattal bírnak. A falósejtek a nyirokcsomókba juttatják el a betolakodókat, mint zsákmányukat, és mutatják be az egyéb immunsejteknek, ezek a nyirokcsomókban érnek el megfelelő számot és onnan indulnak a támadás helyére védekezni az ellenséges csapás ellen.  A nyirokcsomókban található T és B lymphocyták fagocytózissal és humorális ellenanyag termeléssel (immunglobulin) megsemmisítik a kórokozókat, az elhalt, a daganatos és mutáns sejteket, vírusokat, baktériumokat, gombákat és testidegen anyagokat.

Nyirokcsomó régiók és tisztítási területeik:

A fej nyirokcsomói elsősorban az álkapocs alatti háromszögben találhatók. A száj, a torok, és a garat területe tartozik hozzá.

A fül előtti nyirokcsomók a szem és a halánték tájékáról, érkező nyirokfolyadékot szűrik és tisztítják.

A nyak nyirokcsomói a fejbiccentő izom előtt található. A nyaki nyirokcsomók felelősek a fül az arc és a nyaki régióért.

A hónalji csomókhoz tartozik a felső végtag, a mellkas és a has felső része. A mellkas nyirokcsomói közül a tüdőkapuban található hiluscsomók említendők, melyek a hörgők mentén mélyen benyúlnak a tüdők állományába is.

A hasüregi nyirokcsomokat fali és zsigeri csoportokra kell osztani. A fali nyirokcsomói a az arteria ilica és a hasi aorta két oldalán fűzérszerűen kapcsolódnak láncba. A hasüreg zsigeri nyirokcsomói a zsigerek mentén találhatóak.

Az alsó végtag nyirokcsomói a lágyékszalaggal párhuzamosan helyezkednek el. Az alsó végtagokból, a hasfal alsó részéből és a külső nemi szervekből és a végbél tájékáról érkező nyirokfolyadékot szűrik és tisztítják.

A nyirokcsomó duzzanat legtöbbször a nyakon, a hónaljárokban, és az ágyéktájon tapinthatók, mely általában ártalmatlan fertőzés velejárója. A nyirokcsomó duzzanat jelentkezhet az érintett terület egyik oldalán vagy szimmetrikusan mindkét oldalon.

A nyaki panaszok hátterében általában fül – orr - gégészeti (felső légúti fertőzés) megbetegedés található. A hónaljban lévő nyirokcsomók duzzanata kialakulhat a felső végtag sérülése miatt, lehet hematológia betegségek tünete is, de emlő tumor esetén gyakran érintettek a hónalji nyirokcsomók. A lágyéki nyirokcsomók tapinthatóságának oka leggyakrabban az alsó végtag sérülése, ami egy benőtt és begyulladt köröm is lehet, de lehet akár különböző szexuális úton terjedő betegség is a duzzanat okozója.

Nyirokcsomó duzzanat:

- Rövid vagy hosszantartó gyulladások. Előbbi esetben általában hirtelen duzzad meg egy nyirokcsomó, és tapintásra fájdalmassá válik, míg az utóbbi esetén a nyirokcsomó kötőszövetesen átalakulhat és tartósan duzzadttá, tömötté válik, de a nagysága lényegesen nem nő.

- A gyulladások esetén a bakteriális, gombás és vírusos fertőzések kitüntetett szereppel bírnak, de lehet a gyulladás immunológiai eredetű vagy csomóképződéssel járó betegségek megjelenése.

- Nyirokszervekből kiinduló daganatok esetén egészen nagy konglomerátumszerű képletek is kialakulhatnak.

- Daganatos áttétek esetén a nyirokcsomó leggyakrabban fokozatosan növekszik. A tapintás is közelebb viheti a szakembert a diagnózishoz, de legcélszerűbb valamilyen képalkotó eljárás, ill. természetesen citológiai vizsgálat

A láz nem betegség, hanem a szervezetünknek, vagyis immunrendszerünknek-nyirokrendszerünknek a válasza a behatoló baktériumok és vírusok ellen. Ha a lázat gyógyszerekkel csillapítjuk, a nyirokrendszerünket károsíthatjuk. A nyirokrendszerünk a külső támadások ellen a fehérvérsejtek milliárdjait veti be, és ez a szervezet felmelegedésével jár együtt. Ha ezt gyógyszerrel csillapítjuk, a fehérvérsejteket öljük meg. Magas láz esetén, a hűtőfürdő, és a priznic is megfelelő megoldás lehet a gyógyszereket megelőzően.

A nyirok:
A nyirok nedv úgy keletkezik, hogy a verőerek által a szövetekhez szállított folyadéknak nem a 100 %-át szállítja el a visszérrendszer, s emiatt a szövetek között rekedt, az eredeti mennyiség kb. 10%-át kitevő folyadéktömeget a nyirokrendszernek kell többszörös átkapcsolódáson és szűrésen keresztül újra a vénás rendszerbe szállítani. A nyirok gyengén lúgos kémhatású plazmafehérjéket, s a táplálkozástól függően változó mennyiségű zsírt tartalmaz,. Szalmasárgásan áttetsző folyadék, amely a testünket behálózó nyirokerekben kering, áthaladva a nyirokcsomókon. A nyirok vizet, fehérjéket, sókat, szőlőcukrot, karbamidot és sok más anyagot juttat a szövetek felől a véráramba, amit előzetesen a nyirokcsomók szűrnek meg. A salakanyagok a vér útján végül a májba és a vesékbe jutnak, ahol átalakulnak és kiválasztódnak.  A nyirokfolyadék/-lympha (görög szó, jelentése forrásvíz). Nyirokfolyadékkal találkozhatunk, ha vízhólyag keletkezik bőrünkön.  Naponta körülbelül 2 -3 l nyirok keletkezik és szállítódik el. A nyiroktermelés mértékét különböző tényezők befolyásolhatják. Például ha a kapillárisokban nő a vérnyomás, a kapillárisfal áteresztőképessége fokozódik, csökken a plazma fehérje tartalma, a szerv működése fokozódik.

Limfociták:
Az immunrendszer minden sejtje a csontvelőben levő őssejtekből keletkezik. Ezen őssejtek egy része limfocitákká, egy másik része fagocitákká fejlődik. Az nyirokcsomókban tárolódnak a működő limfociták B- és T- sejtjei. A B–limfociták ellenanyagot termelnek, megjegyzik az antigéneket, és rájuk tapadnak, míg a T–limfociták elpusztitják a B limfociták által kiválasztott sejteket.
A limfociták és a fagociták falósejtként viselkednek, enzimek segítségével lebontják a betolakodó kórokozókat.

Nyiroktüszők:
Megkülönböztetünk egyszerű nyiroktüszőt (bélben, hörgőkben található), illetve összetett nyiroktüszőt (pl. mandula). Legtöbb nyiroktüsző a bélrendszerben, a tüdőben és a garat- és szájpad mandulában található. A szabadon elhelyezkedő tüszők legnagyobb számban a bélrendszerben mutatható ki. A táplálékkal rengeteg megszűrendő anyag kerül a szervezetbe. Ezek felszívódásában a vékonybélben lévő nyiroktüszők rendszere is közreműködik. A tüdőben hatalmas nyirokérhálózat szűri ki a port, a szennyeződéseket. A korom és a nikotin lerakódik a tüdőben és a közeli nyirokcsomókban is. A garat és a szájpad mandula körkörös védelmi gyűrűt alakit ki a tápcsatorna bejáratánál.

A lép:
A hasüreg bal felső negyedében található a rekeszizom és a gyomor között a IX – X borda magasságában. Kékes–vörös színű, puha tapintású, ovális szerv, mely felnőtt korban 10-12 cm hosszú és 150 -200 g súlyú. A lépet hashártya borítja. A lépben fordul elő legnagyobb tömegben nyirokszövet. A vér megszűréséért, valamint a nyiroksejtek termeléséért és tárolásáért felelős, továbbá a hasüregi vérkeringést szabályozza. Két fő szövettípusa a vörös pulpa, ahol a vér szűrése történik. A véröblökön áthaladó vérből eltávolítódnak az elöregedett vörösvérsejtek. A fehér pulpában képződnek a nyiroksejtek. Fontos szerepet tölt be a szervezet immunreakcióiban.

A csecsemőmirigy:
A mellüreg felső részében, a közvetlenül a szív fölött a nagy erek előtt, szegycsont markolata mögött található a csecsemőmirigy (thymus) ami kétlebenyű, lapos rózsaszínű szervünk. Újszülött korban relatíve nagy 10-13 gramm súlyú. A gyermek és a serdülő korban a legaktívabb, míg felnőtt korra fokozatosan kis, zsír- és kötőszövetes sejttömeggé fejlődik vissza. A csecsemőmirigy felelős a T-nyiroksejteknek nevezett sajátos fehérvérsejtek éréséért. Amikor a nyiroksejtek a csecsemőmirigy középső részébe jutnak, ott T- nyiroksejtekké érnek. Ez az érési folyamata kb. három hétig tart, amikor a T-nyiroksejtek készek arra, hogy a véráramba kerüljenek. A T- nyiroksejtek arra vannak programozva, hogy felismerjék a szervezetbe hatoló idegen sejteket. Ha felismerték a betolakodót, a T- nyiroksejtek osztódni kezdenek, s megtámadják és elpusztítják az idegen sejtet. A csecsemőmirigy a serdülőkor végére elsorvad, és inaktivvá válik, de addigra elegendő számban jönnek létre T-nyiroksejtek ahhoz, hogy az élet végéig folyamatosan osztódjanak.

Mandulák:
A háromféle mandula – szájpadmandula, garatmandula és a nyelvmandula - a nyirokszövet szaporulatai. Ezek a test első védővonalai az orron és a szájon át a légző és emésztő rendszert fenyegető baktériumok ellen.

Nyálkahártya:
Nyálkahártyával kapcsolatos nyirokszövet a légutakban, a nemi és kiválasztószervek járataiban, valamint a tápcsatornában van. Ez a szövet B- és T- nyiroksejteket tartalmaz, s védő vonalat alkot a test nyílásai körül. Pl: a mandulák, a légző és az emésztő rendszer bejáratait egyaránt védik.

Peyer-plakkok:
A bél teljes hosszában a bazális membrán alatt helyezkednek el a Peyer-plakkok, amelyek nyirokcsomó-szigetek. Itt történik meg a bél-lumenből szervezetbe került idegen anyagok és antigén természetű molekulák feldolgozása. A bél nyálkahártyájában levő Peyer-plakkok mind B-, mind T limfocitákat tartalmaznak. A vékonybél alsó szakasza felé egyre több található belőlük legtöbb a csípőbélben (ileum a vékonybél harmadik szakasza amely a vastagbél kezdeti szakaszába nyílik) van. Néhány centiméter hosszúak, és emberi bélben mintegy 30 található belőlük. Fontos szerepük a zsírmolekulák összegyűjtése és továbbszállítása.

Bőr:
A bőr felülete egy – két négyzetméter, a teljes testsúly 16% így a legnagyobb szervünknek számít. Szabályozza a hőmérsékletet, szigetel, megvéd a káros anyagoktól, behatolóktól.

A bőrben az immunrendszer meghatározott sejtjei felelősek az immunvédelem kialakításáért. Olyan sajátos limfociták, melyek élettani tulajdonsága, hogy a bőrben tartózkodnak.

A kórokozók (baktériumok, gombák, vírusok) elleni védekezés közvetlenül a bőr felületén kezdődik. Elsődleges védelmi vonal a faggyúmirigyekből származó különleges zsírsavak - savköppeny, normál baktérium flóra, barrier, melyek megakadályozzák a gombák és más baktériumok növekedését. A verejtékben található bizonyos enzimek, a lizozimek károsíthatják a támadó baktériumok sejtfalát.
Ha ezt az első védelmi vonalat, például sérülés következtében egy idegen anyag átlépi, a bőr immunrendszere azonnal aktiválódik. A hámban található a Langerhans sejtek vigyáznak a bőr immunrendszerére.

Langerhans sejtek a csontvelőből származnak. Az epidermisbe kerülve rendezett hálozatot hoznak létre, sűrűségük eléri a 700-800 sejtet négyzetmilliméterenként. Ezek a sejtek a makrofágokkal és granulocitákkal együtt az immunrendszer őrszemei.
A fertőzésekkel, vírusok, történt találkozás után a Langerhans sejt elhagyja az epidermist és a nyirokereken keresztül a nyirokcsomóba jut, ahol aktiválják az alvó T-helper sejteket, amik immunválaszt indítanak el. A T-helper sejtek a T-limfociták csoportjába tartoznak. Az immunrendszer felismeri, hogy milyen kórokozó támadta meg a szervezetet, és elpusztítja a kórokozót.